Valóra vált álom

Valóra vált álom

2.rész

A nem várt pillanat

 

 Már majdnem elszállt minden reményem,de hirtelen egy számomra ismerős és kellemes hang szólalt fel...
-Majd én foglalkozok vele!-mondta az idegen hang tulajdonosa.
-JB?Te?Miért tennéd?-kérdezte tőle az igazgató.
-Mert én látok ebben a lányban valamit,hiszen látta,jól táncolt,a hangja pedig gyönyörű.Egy esélyt adhatna neki.
-JB,te tehetséges vagy,és ha úgy gondolod,hogy kéne neki adnom egy esélyt,akkor adok.Lesz 5 nap múlva egy új meghallgatás ugyan itt 11-kor,fel kell rá készítened,ha jobban teljesít,mint ma akkor biztos át engedem egy szó nélkül.
-Rendben!Köszönöm Uram!
Megragadta a csuklómat és együtt mentünk ki a teremből,a pulzusom a fellegekben volt.JB hirtelen megállt és felém fordult.
-Szerintem tényleg jó voltál.-mondta JB.
-K...k...köszönöm és azt is,hogy segítesz.-mondtam miközben elég láthatóan elpirultam.
-Nem kell sokat segítenem,hiszen nagyon jól táncolsz,csak 1-2 dolgot fogok kijavítani és hozzátenni a koreóhoz.Nem messze van innen egy másik terem,ott tudunk gyakorolni.Holnap megyek érted 10-re,oké?
-Nem is tudod hol lakom.
-Gondoltam megadod.-mondta JB,nevetve.
-Öm,persze.
-Akkor jó.-mondta,mikor már mindketten nevettünk.
Megmondtam neki a címemet,utána elment,én pedig odamentem YoungDo-hoz,hogy elmeséljem neki mi történt,de ő nem hitte el,hogy holnap JB-vel fogok gyakorolni,igazából én is nehezen hiszem el.Elindultunk a parkolóba,aztán...
-Ne felejtsd el!Holnap 10-re érted megyek.-mondta JB.
Rendben,nem fogom!-válaszoltam.
YoungDo-nak leesett az álla.hogy mégis igaz volt,nem hitt a fülének,de egy perc néma csönd után megszólalt.
-Ez most komoly?Nem vicceltél?Minden igaz volt?
-Persze,hogy az volt,ezt magyarázom már vagy fér órája.-mondtam.
-Ki gondolta volna,Seulbi te egy nagyon szerencsés ember vagy,nem sok emberrel történik ilyesmi,inkább eggyel sem.Te aztán mázlista vagy..
-Igazából most tényleg csoda történt,az eddigi életem során soha nem voltam szerencsés.A mai nap életem legjobb napja.-közben megtaláltuk az autót.
Elindultunk hazafelé,az úton végig beszéltünk és nevettünk.Amikor hazaértünk,felmentünk a harmadik emeletre,és az ajtóink között elbúcsúztunk.Mikor már bementem a lakásba,még mindig csak JB-n járt a fejem,még mindig nem tudtam elhinni ezt az egészet.Elmentem enni,fürdeni stb.és lefeküdtem aludni.

Másnap reggel

  Miután felkeltem,még mindig nem hittem el ami tegnap történt.Későn keltem fel,ezért sietnem kellett,hogy 10-re készen legyek mire JB ideér.Épp,hogy elkészültem,csöngettek.
-Szia.
-Szia YoungDo.
-Mi ez az arc?-kérdezte.
-Ja semmi,csak nem rád számítottam.-válaszoltam.
-Kire számítottál?
-Rám!-mondta JB.
-Ja igen,így már értem.
-Igazából igen,rád számítottam.
-Tudom.Amúgy szia.
-Szia-mondtam.
-Indulhatunk?
-Igen,egy pillanat,csak hozom a táskámat.
-Rendben!
-Miután elmentem a táskámért kimentem a fiúkhoz és elköszöntem YoungDo-tól.JB-vel elindultunk a táncteremhez,20 perc múlva mát ott is voltunk.Amikor odaértünk és felmentünk a teremhez a lélegzetem is elállt,ilyen nagy és szép termet még életemben nem láttam.
-Ez lenne az.-mondta JB.-miközben édesen mosolygott.
-Wáow.ez a terem csodálatos.-mondtam.
-Igen az,de már annyit voltam itt,hogy most már nem is figyelem csak bejövök,táncolok és ha végzek már megyek is.
-Értem.Ma akkor mit csinálunk?-kérdeztem.
-Ma?Eltáncolod a táncod,kijavítom és hozzáteszek pár dolgot.Ez így rendben van,ugye?
-Persze.Akkor kezdjem?
-Igen.Indítom a zenét.
Elkezdtem táncolni,el sem hiszem,hogy JB előtt táncolok,hogy ő fog nekem segíteni és itt van tőlem pár méterre.Amikor befejeztem,megkérdeztem,mi a véleménye és mit tudna rajta javítani.
-Szóval,mit gondolsz?Tutsz rajta javítani?
-Tudok,amikor emeled a kezed a refrénnel az csak ez sima kéz emelés,tennék hozzá lábmozdulatot,például egy le térdelést.Letérdelsz és azzal együtt viszed a kezed.De ezt gyors tempóban kell,utána folytatod a következő lépéssel,viszont ahhoz fel kell ugranod.
-Igazad van,így talán jobb lesz.Akkor megpróbálom megcsinálni.
-Jól van.Hajrá.-mondtam JB.
Miközben próbáltam,megcsinálni amit a JB mondott,ő végig előttem állt,és amikor megpróbáltam felugrani,előre estem,és olyan dolog történt amire nem számítottam...